„Az életem nagy része szívás volt. A gyógyszerek voltak a szenvedélyem, de nem voltam egyetlen férfi rabja sem. Az nem függőség, ha élvezem minden egyes percét az együtt töltött időnek. Sosem voltam rabságban. Hogyan is lehetnék, hisz’ nem is létezem. Nem vagyok más, csak élettelen test, egy mesterségesen megalkotott karakter. Nem lehet valamit fogságban tartani, ami nem is létezik. ”
Megváltozott az életem abban a másodpercben, amikor megpillantottam. Veszély, vágy, tűz kezdett lángolni testemben. Ismeretlen ösvényen haladtam, de minden lépés szenvedélyt, és forróságot ígért. Akkor változott meg minden, amikor rám pillantott, és megláttam szemében a szenvedélyt. Többé már nem akartam az lenni, aki voltam. Valami többre vágytam. Hogy jó e nekem ez a változás? Nos, azt majd az idő eldönti.
