A media mint uzlet
A médiapiac mûködésérõl és annak a közérdekre gyakorolt hatásáról nemigen születnek magyarországi elemzések. A média gazdasági szempontjainak és a demokratikus nyilvánosság mûködésének egymáshoz való viszonya, esetleges ütközései ettõl függetlenül is idõrõl idõre felbukkannak a közbeszédben, de mélyreható vizsgálatuk ez idáig elmaradt.
Ha tudományos igényû magyar szakirodalom nincs, érdemes a meglévõ külföldi forrásokhoz fordulni, annál is inkább, mert a médiapiac logikája a nyugati civilizáció országaiban általában azonos vagy legalábbis nagyban hasonló, a meghatározó szereplõk mindenhol ugyanazon, vagy ugyanolyan elv szerint mûködõ óriási nemzetközi vállalatok.
David Croteau és William Hoynes könyve a média üzleti mûködésének alapjait vázolja fel. Az elemzés az Egyesült Államokra fókuszál, de tanulságai Európában is megszívlelendõk.
Nagy érdeme a kötetnek, hogy a hosszas elméleti elemzések helyett gyakorlati példák és jól áttekinthetõ táblázatok tömkelegén keresztül mutatja be a médiapiac gazdasági mûködését, a közérdek képviseletének oly mértékû elhalványulását, ami az USA médiapiacát arra készteti, hogy már retorikai szinten se merüljön fel benne a demokratikus nyilvánosság szolgálata. A kérdés nem az, hogy a kötetben is egymással versengõ modellek közül melyik ? a piaci vagy a nyilvánosságot hangsúlyozó ? kerül ki gyõztesen, hanem, hogy miként lehet közöttük megfelelõ egyensúlyt találni, és hogyan lehet ezen egyensúly tiszteletben tartására kötelezni a médiapiac szereplõit, valamint a szabályok betartása felett õrködõ államot.
1123144638
Ha tudományos igényû magyar szakirodalom nincs, érdemes a meglévõ külföldi forrásokhoz fordulni, annál is inkább, mert a médiapiac logikája a nyugati civilizáció országaiban általában azonos vagy legalábbis nagyban hasonló, a meghatározó szereplõk mindenhol ugyanazon, vagy ugyanolyan elv szerint mûködõ óriási nemzetközi vállalatok.
David Croteau és William Hoynes könyve a média üzleti mûködésének alapjait vázolja fel. Az elemzés az Egyesült Államokra fókuszál, de tanulságai Európában is megszívlelendõk.
Nagy érdeme a kötetnek, hogy a hosszas elméleti elemzések helyett gyakorlati példák és jól áttekinthetõ táblázatok tömkelegén keresztül mutatja be a médiapiac gazdasági mûködését, a közérdek képviseletének oly mértékû elhalványulását, ami az USA médiapiacát arra készteti, hogy már retorikai szinten se merüljön fel benne a demokratikus nyilvánosság szolgálata. A kérdés nem az, hogy a kötetben is egymással versengõ modellek közül melyik ? a piaci vagy a nyilvánosságot hangsúlyozó ? kerül ki gyõztesen, hanem, hogy miként lehet közöttük megfelelõ egyensúlyt találni, és hogyan lehet ezen egyensúly tiszteletben tartására kötelezni a médiapiac szereplõit, valamint a szabályok betartása felett õrködõ államot.
A media mint uzlet
A médiapiac mûködésérõl és annak a közérdekre gyakorolt hatásáról nemigen születnek magyarországi elemzések. A média gazdasági szempontjainak és a demokratikus nyilvánosság mûködésének egymáshoz való viszonya, esetleges ütközései ettõl függetlenül is idõrõl idõre felbukkannak a közbeszédben, de mélyreható vizsgálatuk ez idáig elmaradt.
Ha tudományos igényû magyar szakirodalom nincs, érdemes a meglévõ külföldi forrásokhoz fordulni, annál is inkább, mert a médiapiac logikája a nyugati civilizáció országaiban általában azonos vagy legalábbis nagyban hasonló, a meghatározó szereplõk mindenhol ugyanazon, vagy ugyanolyan elv szerint mûködõ óriási nemzetközi vállalatok.
David Croteau és William Hoynes könyve a média üzleti mûködésének alapjait vázolja fel. Az elemzés az Egyesült Államokra fókuszál, de tanulságai Európában is megszívlelendõk.
Nagy érdeme a kötetnek, hogy a hosszas elméleti elemzések helyett gyakorlati példák és jól áttekinthetõ táblázatok tömkelegén keresztül mutatja be a médiapiac gazdasági mûködését, a közérdek képviseletének oly mértékû elhalványulását, ami az USA médiapiacát arra készteti, hogy már retorikai szinten se merüljön fel benne a demokratikus nyilvánosság szolgálata. A kérdés nem az, hogy a kötetben is egymással versengõ modellek közül melyik ? a piaci vagy a nyilvánosságot hangsúlyozó ? kerül ki gyõztesen, hanem, hogy miként lehet közöttük megfelelõ egyensúlyt találni, és hogyan lehet ezen egyensúly tiszteletben tartására kötelezni a médiapiac szereplõit, valamint a szabályok betartása felett õrködõ államot.
Ha tudományos igényû magyar szakirodalom nincs, érdemes a meglévõ külföldi forrásokhoz fordulni, annál is inkább, mert a médiapiac logikája a nyugati civilizáció országaiban általában azonos vagy legalábbis nagyban hasonló, a meghatározó szereplõk mindenhol ugyanazon, vagy ugyanolyan elv szerint mûködõ óriási nemzetközi vállalatok.
David Croteau és William Hoynes könyve a média üzleti mûködésének alapjait vázolja fel. Az elemzés az Egyesült Államokra fókuszál, de tanulságai Európában is megszívlelendõk.
Nagy érdeme a kötetnek, hogy a hosszas elméleti elemzések helyett gyakorlati példák és jól áttekinthetõ táblázatok tömkelegén keresztül mutatja be a médiapiac gazdasági mûködését, a közérdek képviseletének oly mértékû elhalványulását, ami az USA médiapiacát arra készteti, hogy már retorikai szinten se merüljön fel benne a demokratikus nyilvánosság szolgálata. A kérdés nem az, hogy a kötetben is egymással versengõ modellek közül melyik ? a piaci vagy a nyilvánosságot hangsúlyozó ? kerül ki gyõztesen, hanem, hogy miként lehet közöttük megfelelõ egyensúlyt találni, és hogyan lehet ezen egyensúly tiszteletben tartására kötelezni a médiapiac szereplõit, valamint a szabályok betartása felett õrködõ államot.
9.4
In Stock
5
1
A media mint uzlet
432
A media mint uzlet
432eBook
$9.40
Related collections and offers
9.4
In Stock
Product Details
| BN ID: | 2940158045806 |
|---|---|
| Publisher: | Wolters Kluwer Law & Business |
| Publication date: | 12/17/2015 |
| Sold by: | Barnes & Noble |
| Format: | eBook |
| Pages: | 432 |
| File size: | 1 MB |
From the B&N Reads Blog